• Otthon, édes otthon...

    Otthon, édes otthon...

      Kedves látogató!!

    Szeretettel köszöntek az oldalamon , ha már itt jársz bátran nézzél széjjel hátha találsz olyat ami tetszik, el is viheted csak arra kérlek ne szerkeszd át az általam készült képeket. Tudod én is sokat dolgoztam vele. Most kerül beljebb és légy a vendégem , ha tetszett akkor máskor is szíves látlak. Ha gondolod akkor írj egy-két mondatot számomra, az hogy milyen jó vagy rossz te döntöd el.
    Az én ajtóm mindig nyitva áll és szeretettel várlak... 

    ------------------------------------------

    Aranyosi Ervin: Megfelelés

    Miért akarsz te mindenáron, s mindig megfelelni?
    Azt hiszed, hogy ezért fognak téged majd szeretni?
    Miért akarsz szerethető rabszolgává válni?
    Miért akarsz önmagadból egész mást csinálni?
    El ne hidd, ha kedvükben jársz, majd szeretnek téged,
    csak az egyéniségedet vesztheted el végleg!
    Ne játssz tehát szerepeket, ne bújj másik bőrbe,
    becsüld inkább azt az embert, kit látsz a tükörben!
    A szeretet nem elvárás, hát hiába várod,
    rajtad múlik, szeresd jobbá környező világod!
    És ha szeretetet küldesz, az tér vissza hozzád.
    jó lenne, ha a másokét te is viszonoznád!
    Szeresd magad, s majd meglátod, szeretni fog más is,
    éld a saját életedet, s ne legyél banális,
    legyél inkább egyéniség, kit mások csodálnak,
    s hidd el, ettől az álmaid valósággá válnak.
    Légy önmagad, különleges, csodálatos ember,
    hidd el nekem, hogy másoknak megfelelned nem kell!
     

    Elszállnak az évek
    Látod-látod fiam, elszálltak az évek,
    gesztenyeszín hajam, csupa-csupa dér lett.
    Szemem csillogása sem ugyanaz a régi,
    csak a könny az, mely ragyogóvá fényli.
    Elfáradtam utamon, nehéz volt a terhem,
    hisz a legnehezebb fájdalmat is egekig emeltem,
    hogy azt könnyednek lásd, könnyednek érezd,
    ne legyen a te szemed is könnycseppektől fényes.
    De most már, bárhogy akarom, nem titkolhatom,
    hogy átrobogott vonatom életutamon,
    s oly közel van már hozzám az a végső állomás,
    ahonnan ez a vonat nem indul tovább.
    Látom fiam, már én is látom az élet-út végét,
    s azt is látom, hogy lassan elfogy a fáradó lépés,
    csak a szívem hajt még, csak azt hajt előre,
    hogy őrködhessek feletted, mint annak előtte.
    Mert amiért élni vágytam, te voltál nekem,
    hisz tőled lett szép az egész életem,
    te adtál értelmet minden szónak, versnek,
    ami egy emberöltőből általam kitellett.
    Kun Magdolna
    A képen a következők lehetnek: 1 személy, közeli         
  •  

     

     


    2 comments