• Otthon, édes otthon...

    Otthon, édes otthon...

      Kedves látogató!!

    Szeretettel köszöntek az oldalamon , ha már itt jársz bátran nézzél széjjel hátha találsz olyat ami tetszik, el is viheted csak arra kérlek ne szerkeszd át az általam készült képeket. Tudod én is sokat dolgoztam vele. Most kerül beljebb és légy a vendégem , ha tetszett akkor máskor is szíves látlak. Ha gondolod akkor írj egy-két mondatot számomra, az hogy milyen jó vagy rossz te döntöd el.
    Az én ajtóm mindig nyitva áll és szeretettel várlak... 

    ------------------------------------------

    Aranyosi Ervin: Megfelelés

    Miért akarsz te mindenáron, s mindig megfelelni?
    Azt hiszed, hogy ezért fognak téged majd szeretni?
    Miért akarsz szerethető rabszolgává válni?
    Miért akarsz önmagadból egész mást csinálni?
    El ne hidd, ha kedvükben jársz, majd szeretnek téged,
    csak az egyéniségedet vesztheted el végleg!
    Ne játssz tehát szerepeket, ne bújj másik bőrbe,
    becsüld inkább azt az embert, kit látsz a tükörben!
    A szeretet nem elvárás, hát hiába várod,
    rajtad múlik, szeresd jobbá környező világod!
    És ha szeretetet küldesz, az tér vissza hozzád.
    jó lenne, ha a másokét te is viszonoznád!
    Szeresd magad, s majd meglátod, szeretni fog más is,
    éld a saját életedet, s ne legyél banális,
    legyél inkább egyéniség, kit mások csodálnak,
    s hidd el, ettől az álmaid valósággá válnak.
    Légy önmagad, különleges, csodálatos ember,
    hidd el nekem, hogy másoknak megfelelned nem kell!
     

     

     Hiába vár

    Megint hazaindulok nemsokára
    Nagy néma csend borult a kis szobára
    Üres, kihalt lett, az ajtaja zárt
    Nincs már ott, aki eddig hazavárt.

    Békülten mondom: elköltözött
    Nem lakik többé az élők között,
    Óh hogy várt mindig
    milyen nehezen szorongva leste
    mikor érkezem,
    S amikor egyszer csak elébe léptem
    Úgy felragyogott az a kedves két szem!

    Pedig szolgálatom hívó szavára
    Én olyan gyakran hagytam őt magára
    És neki fájt minden búcsúvétel
    Körültipegett anyai féltéssel.

    Amíg csomagoltam és rendezgettem
    Szeme kísért, csendesen ült mellettem.
    S belesűrítve minden féltő gondot
    Néhány búcsúzó szóval annyit mondott:
    Vigyázz magadra gyermekem!

    Azután egyszer Ő is útra kelt...
    Végső tekintetével átölelt és indult
    hangtalanul, csendesen...

    Elment! Elment! Hiába keresem
    Ő utazott el - ismételgetem.
    Tudta hogy örök hajlék hívja fenn
    És most előrement és hazavár
    Csak egy kevés idő, van hátra már!

    S ha véget érnek próbák, földi harcok
    Megint meglátom azt a kedves arcot
    Ott hol nem választ el soha semmi,
    És soha többé nem kell búcsút venni.

    Kicsiny szobánk most csendesen fogad
    De csendje is tud drága titkokat
    Hogy vár, mint eddig: hogyne várna rám!
    Hazavár most is az Édesanyám.

    Túrmezei Erzsébet

    Otthon, édes otthon...

     
  •  

     

     


    4 comments